A történelmet, ha száraz tényekre és adatokra támaszkodunk, könnyen meg lehet hamisítani, félre lehet magyarázni. Egyedül személyes történetek tehetik hitelessé.
Ilyen történeteket oszt meg velünk könyvében Pfeiffer Gábor saját családjának tagjairól és egy kicsit önmagáról is. Így válnak élővé a második nagy háború évei, átélhetjük a zsidótörvény és a kitelepítés, a hadifogság megrázkódtatásait, majd ízelítőt kapunk a korai szocializmus légköréből, miközben bejárjuk Csolnokot, Budakeszit, Budapestet, Ukrajnát, Brno-t és az egykori NSZK városait. Az izgalmas családregény fontos helytörténeti dokumentum, de ennél sokkal több. Egyszerre tud hatni az értelemre és az érzelmekre. A mű hús-vér emberi sorsokon keresztül kelti életre a megidézett korszakokat. Születés, szerelem, betegség, küzdelem, halál zajlik a szemünk előtt, s bizony szívesen átadnánk magunkat az illúziónak, hogy ez „csak” irodalom, de a szerző a legváratlanabb pillanatokban kegyetlenül visszaránt a valóságba, metsző, józan pontossággal idézve fel a nagyon is realisztikus politikai és szociokulturális körülményeket. A szubjektív és objektív nézőpontot tehetséges érzékenységgel váltogatva nem engedi feledni, hogy ezek a történetek valódiak. Az élményt a kiadvány eredeti fotói koronázzák meg.
Balázs Mónika Csilla intézményvezető, helytörténeti kutató, Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár
